A tulajdonjogot követően és ahhoz szorosan kapcsolódó, a hétköznapi életben széleskörben ismert jogi fogalom a haszonélvezeti jog, amelyhez azonban számos téves hiedelem kapcsolódik. Éppen ezért ebben a posztban szeretném minél érthetőbben tisztázni, hogy:
Mi az a haszonélvezeti jog?
Alapvetően elmondhatjuk azt, hogy ha egy dolgon nem áll fenn másnak haszonélvezeti joga, azaz csak tulajdonosa van, de nincs külön haszonélvezője, akkor lényegében a tulajdonos a lehető legteljesebb mértékben rendelkezhet az adott dologgal. Eladhatja azt, használhatja, másnak bérbe adhatja stb. Ebben az esetben ugyanis az állagtulajdon a haszonélvezeti jogtól nem különül el.
Előbbi, azaz az állagtulajdon leegyszerűsítve annyit jelent, hogy ez biztosítja a dolog elidegenítési jogát, vagyis az állagtulajdonos szabadon értékesítheti, elajándékozhatja a tulajdonát. Amennyiben viszont az adott dologra külön (vagyis más javára szóló) haszonélvezeti jog alapítása történik, akkor a tulajdonos – a haszonélvezeti jog fennállásáig – fő szabály szerint nem használhatja, hasznosíthatja, birtokolhatja az adott dolgot. Ebben az esetben tehát az állagtulajdon és a haszonélvezeti jog elkülönül egymástól, azaz nem ugyan az a személy lesz, aki a dolgot eladhatja, illetőleg aki a dolgot birtokolhatja, használhatja.
Éppen ezért a haszonélvezeti jog fogalma leginkább az alábbiak szerint írható le: A haszonélvezeti jog egy olyan vagyoni jog, amely biztosítja, hogy valaki más tulajdonát birtokunkban tarthassuk, használhassuk, hasznosíthassuk, illetve hasznait szedhessük.
Mit lehet tenni a haszonélvezeti joggal, milyen jogai és kötelezettségei vannak a haszonélvezőnek?
Ahogy arra a fentiekben már kitértem, a haszonélvezeti jog egy igen erős és egyébként vagyoni értékkel bíró olyan jogosultság, amellyel a haszonélvező lényegében – néhány lényeges korlátot leszámítva (a dolog eladásán, elajándékozásán és megterhelésén túlmenően) – mindent megtehet az adott dologgal.
Így tehát a haszonélvezőnek joga van a dolgot:
- birtokolni
- használni
- hasznosítani
- hasznait szedni
Csak, hogy egy hétköznapi példával éljek, a haszonélvező abba a lakásba, amelyre haszonélvezeti joga van, beköltözhet, ott lakhat, azt használhatja, de akár bérbe is adhatja és a bérleti díjat beszedheti.
Nincs joga viszont a haszonélvezőnek :
- a dolog tulajdonát másra átruházni (azaz eladni, elajándékozni)
- a dolgot megterhelni (azaz például jelzálogjogot nem tud az ingatlanra bejegyeztetni önként)
Az előbbi jogosultságok továbbra is a tulajdonost (állagtulajdonost) illetik meg. Fontos azonban már itt megjegyezni, hogy ha a haszonélvező a jogaival nem él, azaz nem kívánja birtokolni, használni az adott dolgot, akkor a tulajdonos ezt saját maga megteheti. Így tehát egy példával élve, ha a gyermekünknek veszünk egy ingatlant akként, hogy a tulajdonos a gyermek lesz, de a haszonélvezeti jogosult a szülő, akkor elsődlegesen a szülő használhatja az ingatlant. Ha viszont a szülő azt nem kívánja használni, hasznosítani, akkor a tulajdonos megteheti ezeket.
A jogok mellett azonban vannak kötelezettségek és korlátok is, amelyek a haszonélvezeti joggal járnak:
- a jog gyakorlása során a rendes gazdálkodás szabályai szerint köteles eljárni a haszonélvező
- a tulajdonos hozzájárulása nélkül csak nagyon kivételes esetben és módon (jogszabály által meghatározott korlátokon belül) lehet a dolgot megváltoztatni, átalakítani
- a haszonélvező köteles viselni – a rendkívüli javítások és helyreállítások kivételével – a dologgal kapcsolatos terheket
- a haszonélvezőt terhelik a dolog használatával kapcsolatos kötelezettségek
- a haszonélvező köteles a tulajdonost értesíteni, ha a dolgot fenyegető veszélyről vagy megtörtént kárról van szó
- a haszonélvező köteles tűrni, hogy a tulajdonos a veszély elhárításához vagy a kár következményeinek megszüntetéséhez szükséges intézkedéseket megtegye
- a haszonélvező a dolgot nem semmisítheti meg, nem károsíthatja
- a haszonélvező köteles tűrni, hogy a tulajdonos a haszonélvezet gyakorlását ellenőrizhesse
Hogyan keletkezhet a haszonélvezeti jog?
Haszonélvezeti jog keletkezhet szerződéssel (ellenérték fejében vagy ingyenesen) de jogszabályból eredően is, mint például az özvegyi jog, amikor az elhunyt házastársa a közös lakóhelyre haláláig özvegyi jogot (haszonélvezeti jogot) kap. Lényeges, hogy ingatlan esetén a haszonélvezeti jogot be is kell jegyeztetni az ingatlan-nyilvántartásba a dolog birtokának átadásán túlmenően (például ingatlannál nem elég a kulcsokat megkapni és beköltözni, a haszonélvezeti jogot be is kell jegyeztetni a földhivatalnál), míg ingóság esetén elegendő a dolog birtokbaadása.
Meddig tarthat a haszonélvezeti jog?
A haszonélvezeti jog idejét tekintve különbséget kell tenni a között, hogy természetes személy, vagy jogi személy (például egy Kft.) lesz a haszonélvező. Természetes személy esetén a haszonélvezeti jog korlátozott időre vagy legfeljebb a haszonélvező haláláig (ez az úgynevezett holtig tartó haszonélvezeti jog) alapítható. Ezzel szemben a jogi személy javára alapított haszonélvezeti jog csak korlátozott időre, de legfeljebb 50 évre alapítható. Ha mégis határozatlan időre alapítják, úgy az legfeljebb 50 évig állhat fenn.
Milyen értéke van a haszonélvezeti jognak?
Bár a haszonélvezeti jog nem átruházható, tehát sem eladni sem elajándékozni nem lehet, azonban lehetőség van annak megváltására. Ha pedig a haszonélvezeti jogot szeretnénk megváltani, akkor az érték kiszámításánál segítségünkre van az illetékekről szóló 1990. Évi XCIII. Törvény 72.§-a, amely meghatározza, hogyan számolható ki a haszonélvezeti jog értéke.
A haszonélvezeti jog értékénél a dolog értékének és a haszonélvezeti jog idejének (míg holtig tartó haszonélvezeti jog esetén a haszonélvező korának) van jelentősége.
Első körben a haszonélvezeti jog egy évi értékét kell kiszámolni, ami a haszonélvezeti joggal érintett dolog, terhekkel nem csökkentett forgalmi értékének egyhuszad részét jelenti. Azaz egy 20 millió forintos panellakásra alapított haszonélvezeti jog egy évi értéke 1 millió forint.
Ha a haszonélvezeti jogot meghatározott időre (például 10 évre alapították) akkor a haszonélvezeti jog értéke egyenlő a meghatározott évek és az egy évi érték szorzatával. A fenti példánál maradva tehát a 20 millió forintos panellakásra 10 évre alapított haszonélvezeti jog értéke 10 millió forint (egy évi érték szorozva 10-el).
Vannak azonban korlátok:
- a haszonélvezeti jog értéke nem haladhatja meg az egyévi érték 20-szorosát (tehát hiába szól a haszonélvezeti jog 30 évre, a maximum korlát miatt csak húszszorosa lehet az értéke az egyévi értéknek), illetve
- holtig tartó haszonélvezeti jog esetében az életkor szerinti maximum értéket sem haladhatja meg
A haszonélvezeti jog értéke holtig tartó haszonélvezet esetén:
Természetes személynél a jogalkotó egy táblázatba rendezve meghatározta, hogy hány évi értéket kell fizetni a megváltásért a haszonélvező életkorától függően, ha a haszonélvezet alapítására a haszonélvező halálig került sor:
Haszonélvezet jogosultjának a kora | Az éves érték szorzója |
25 évesnél fiatalabb | 10 |
25-50 év között | 8 |
51-65 év között | 6 |
65 év felett | 4 |
Comments